Hegyi betegségek:

A magashegyi betegség

A magashegy meghatározása

- Nagy magasság: 1500 - 3500 m (5000 - 11500 ft)
- Igen nagy magasság: 3500 - 5500 m (11500 - 18000 ft)
- Extrém magasság:  5500 m fölött

A szervezet reakciói a magasságra

Nagy tengerszint feletti magasságon mindenkinél bekövetkeznek bizonyos fiziológiás változások:

 

- Hyperventillatio (gyorsabb és/vagy mélyebb légvételek)
- Terhelésre jelentkező légszomj
- Az éjszakai légzés jellegének  megváltozása
- Gyakori éjszakai megébredés
- Bővebb vizeletürítés

A tengerszint feletti magasság emelkedésével az egyes légvételek során mind kevesebb oxigén molekula jut a tüdőbe. A szükséges oxigén saturatio fenntartásához emiatt mind nagyobb légző munkára van szükség,a légzés szaporábbá válik,a légvételek mélyebbek lesznek. Ezt a fizikai terhelés,pl. a hegymászás még fokozza. Tehát a terhelésre jelenkező légszomj,normális mindaddig míg ez pihenésre szűnik.

Fontos a légzésdeprimáló szerek pl. alkohol,bizonyos gyógyszerek mellőzése.

Nagy magasságban a megnövekedett légzésmunka ellenére a vér oxigén saturatioja csökken.

Akut hegyibetegség - Acute Mountain Sickness

Az Akut Hegyi betegség (Acute Mountain Sickness -AMS) tünet együttes megjelenése az adott (nagy) magassághoz való elégtelen alkalmazkodás bizonyítéka. Szervezetünk normális esetben fokozatosan alkalmazkodik a megnövekedett tengerszint feletti magassággal okozta oxigén hiányhoz (hypoxia). Minden pillanatban létezik egy „ideális” magasság amelyen a szervezet még egyensúlyban van - ez általában megegyezik azzal a legmagasabb szinttel melyen utoljára aludtunk. Efölött van egy nem pontosan körülhatárolható szürke zóna amelyen a szervezet még képes lehet tolerálni az alacsonyabb oxigén szintet,de ehhez még nem alkalmazkodott megfelelően. Ezen tolerancia zóna felső határát túllépve a lecsökkent  oxigén kínálat elégtelenné válik a szervezet megfelelő működéséhez,megjelennek a hypoxiás distress tünetei-ez az Akut Hegyi betegség (AMS).

Tolerancia zóna

Ezt túllépve megjelennek az Akut Hegyi betegség tünetei.
A „tolerancia zóna” határa emelkedik az akklimatizáció során. Felfele haladva fokozatosan hozzászokik a szervezet a nagyobb magassághoz,ezzel emelkedik a tolerancia zóna felső határa is. Az a fontos,hogy a napi szintemelkedés ne haladja túl ezt a felső határt.

Az AMS pontos mechanizmusa nem ismert,de tünetei feltehetően az agyszövet hypoxia okozta mérsékelt ödéma következményei. Amennyiben az agy ödéma fokozódik,jelentős agyi dysfunctiok is fellépnek (HACE). A tünetek között a fejfájás mindig jelen van,számos más tünettel együtt.

Tünetek

Amennyiben 2500 m (8000 láb) tengerszint feletti magasság fölé érve fejfájás és a következő tünetek valamelyike jelen van, felállítható az Akut Hegyi betegség (AMS) diagnózisa:

- Étvágytalanság,hányinger,hányás
- Fáradékonyság vagy gyengeségérzés
- Szédülés vagy feledékenység
- Alvászavar

A fenti tünetek különböző súlyosságúak lehetnek,értékelésük a Lake Louise kritériumok alapján lehetséges egy AMS kérdőív alapján.

Az egyszerűség kedvéért azonban minden,nagy magasságban fellépő,más okkal nem egyértelműen megmagyarázható rosszullétet (pl. hasmenés) AMS-nek kell tekinteni,amíg az ellenkezője nem igazolódik.

Az Akut Hegyi betegség tünetei bárkin jelentkezhetnek nagy magasságban, egyéni  (pl. genetikai) jellegzetességektől, az emelkedés sebességétől függően, viszont nem függ össze az életkorral, nemmel, fizikai felkészültséggel vagy korábbi magashegyi tapasztalattal. Van aki könnyebben akklimatizálódik és gyorsabban emelkedhet nagyobb magasságba, míg mások még lassú emelkedés mellett is nehezen alkalmazkodnak a magassághoz és ezen különbségek okai nem tisztázottak.

Sőt még ugyanazon személy esetén is megtörténhet ,hogy egyik túra alkalmával jelentkezik az Akut Hegyi betegség, míg más alkalommal azonos útvonal, emelkedési sebesség ellenére nem. Sajnos előre nem jósolható meg, hogy kin és mikor jelentkezik az AMS.

Sokan tévesen azt hiszik,hogy a nagy magasságban jelentkező fejfájás „normális” jelenség-nem, nem az. Mások egyszerűen csak letagadják, nem veszik figyelembe a fejfájást. Az Akut Hegyi betegség tüneteinek felismerése és komolyan vétele az első lépés ahhoz, hogy a nagyobb bajt elkerüljük. AMS bárkinél jelentkezhet, de belehalni nem kell! Az alábbi információkat ismerve és alkalmazva elkerülhetők a súlyos, életet veszélyeztető szövődmények.

 

Magassági Tüdő ödéma (HAPE - High Altitude Pulmonary Edema)

A magassági betegség egy súlyosabb formája a magassági tüdő ödéma  (High Altitude Pulmonary Edema), amikor folyadék jelenik meg a tüdőkben. Gyakran AMS-el együtt jelentkezik,máskor az AMS klasszikus tünetei hiányozhatnak.

A HAPE tünetei a következők:

- Súlyos étvágytalanság
- Nyugalmi légszomj
- Gyors,felszínes légvételek
- Köhögés, esetleg habos,vagy rózsaszínű köpetürítéssel
- Gurgulázó,zajos légvételek
- Mellkasi szorítás,teltségérzés vagy puffadás
- Ajkak,körmök kékes vagy szürkés elszíneződése
- Álmosság

A HAPE általában az emelkedés utáni második éjszaka jelentkezik és gyakoribb a fiatal,jó erőben levő hegymászókon.

Egyeseknél a magasság okozta hypoxia miatt a tüdő erek egy része beszűkül, így a vérmennyiség egy része shuntként egyéb ereken keresztül a tüdőt elkerüli. Ezen erekben a nyomás jelentősen megnő míg a tüdőhöz vezető erekben a vér mennyisége csökken. Terhelésre és hideg hatására a tüdő erekben tovább emelkedhet a vérnyomás ami tovább súlyosbítja a HAPE-t.

Amennyiben oxigén nem áll rendelkezésre az azonnali alacsonyabb magasságra való visszatérés az egyedüli esélye az ilyen betegnek. Arra a magassági szintre kell visszatérni, ahol a beteg felébredve még jól érezte magát. Figyelembe kell venni azonban, hogy a HAPE gyakran éjszaka jelentkezik, a fáradékonyság, esetleges tudatzavar (az agyi oxigénhiány következtében) miatt, illetve mivel a fizikai terhelés ronthatja az állapotot az ilyen beteg gyakran szállítást igényel.

Súlyos HAPE esetén gyakran HACE is jelentkezhet a vér rendkívül alacsony oxigén szintje miatt.

Alacsonyabb magasságon a HAPE általában 1-2 napi pihenéssel megoldódik. A tünetek teljes megszűnése után az emelkedés óvatos folytatása lehetséges (más források szerint nem!).

A HAPE differenciáldiagnózisa

A magashegyi köhögés és bronchitis esetén szintén jellemző egy produktív vagy száraz, perzistens köhögés, viszont nem jellemző a nyugalmi légszomj és súlyos fáradékonyság. A vér oxigén saturatioja (ha pulsoximeter elérhető) a magasságnak megfelelően normális.

A pneumoniától való elkülönítés nehéz lehet: láz HAPE esetén is előfordulhat, hasonlóképpen sárga vagy zöld váladék felköhögése is, illetve mindkét esetben alacsonyabb lehet a vér oxigén saturatioja. A diagnostikus teszt (és kezelés) az alacsonyabb magasságra való visszaereszkedés- a HAPE erre gyorsan javul. Amennyiben a beteg állapota nem javul antibiotikum adása jav. Fontos tudni,hogy a HAPE sokkal gyakrabban fordul elő nagy magasságban mint a pneumonia, számos hegymászó halt már meg mivel tüdőoedemáját pneumoniaként kezelték.

Az asthma szintén összetéveszthető a HAPE-vel, szerencsére úgy tűnik, hogy az asthmások jobban érzik magukat magasságban mint a tengerszinten. Ha asthmára gyanakodunk, kezeljük annak megfelelően, de ha a kezelés nem eredményez gyors javulást feltételezzünk HAPE-t és kezeljük akként.

Magassági Agyoedema (HACE - High Altitude Cerebral Edema)

Az AMS egy tünet együttes, melyek súlyossága a közepestől az életveszélyes állapotig terjed, legsúlyosabb formája a Magassági Agyoedema. Ennek oka az agy duzzanata, ami működészavarban nyilvánul meg. Gyorsan progrediálhat, kimenetele fatális lehet  néhány órától 1-2 napig terjedően. A beteg viselkedése gyakran zavart, betegségük nem tudatosul bennük.     Vezető tünet a tudat és gondolkodás zavara ami megnyilvánulhat zavartságban, a viselkedés megváltozásában esetleg letargiában. Jellemző továbbá a mozgáskoordináció zavara –széles alapú járás (akár az ittas személyeknél) – ataxia, de lehet alig észrevehető, csak tesztekkel kimutatható („egyenes vonalú járás teszt”). A teszt abból áll, hogy a beteget arra kérjük, hogy egy földre rajzolt egyenes vonal mentén úgy menjen, hogy az elől levő láb sarka a hátul levő láb nagyujjával egy vonalba essen. Ha a beteg erre, vagy akár ebben a helyzetben a megállásra nem képes, a teszt pozitív, és a HACE diagnózisát kell feltételeznünk.

AZ Akut Hegyi betegség  (AMS) megelőzése

Az AMS megelőzésének kulcsa a fokozatos emelkedés, hogy a szervezetnek legyen ideje alkalmazkodni a magassághoz. Az emberek magassághoz való alkalmazkodása különböző lehet, tehát abszolút törvények nem állíthatók fel, de a következők betartása esetén az AMS jó eséllyel elkerülhető:

- Az elindulás után már 3000 m alatt is szükséges egy éjszakát eltölteni

- 3000 m (10000 láb) fölé emelkedve az alvási szint emelkedése nem lehet több mint 300-  500 m (1000-1500 láb) / éjszaka

- Minden 1000 méterenként (3000 láb) szükséges még egy éjszaka eltöltése ugyanazon a szinten

Ne feledjük- az számít igazán, hogy mi az alvási magasság; a hegymászók ezt már rég megértették – „menj fel,aludj lent”.

Segíti az akklimatizációt, a pihenőnapon (mikor még egy éjszakát töltünk azonos magasságban) megtett túra melynek során nagyobb magasságnak tesszük ki a szervezetünket, majd visszatérünk aludni az alacsonyabb (biztonságos) szintre. Ez a plusz éjszaka biztosítja a teljes akklimatizációt, a biztonságos továbbhaladást.

Kerülendő

Számos gyógyszer okozhat légzésdepressziót (pl. a légzés meglassulását) ami gondot okozhat a nagy magasságban. Az ilyen hatású gyógyszerek adása szigorúan tilos akut hegyi betegség tünetei esetén, de nagy magasságban panasz és tünetmentes egyének esetén is meggondolandó                                                                                                                                                    - Alkohol
- Altatók (a nagy magasságban alkalmazandó „altatószer” az acetazolamide)
- Fájdalomcsillapító narkotikumok (hacsak nem kis adagban)

A súlyos Akut Hegyi betegség megelőzése

Ezen nincs mit túlbeszélni:  akin AMS tünetei jelentkeznek, NEM MEHET MAGASABBRA. Ezen egyszerű szabály megszegése számos tragédiához vezetett már.

Ha az AMS tüneteinek jelentkezése ellenére tovább emelkedünk, ez az állapot rosszabbodásához, akár halálhoz vezethet.

Ez nagyon fontos információ-akár csak egynapi mászás is nagy veszélyt jelenthet. Számos esetben a Magassági Agyoedema elkerülhető lett volna ezen szabály betartásával. Az adott szinten maradva (vagy lejjebb ereszkedve) meg kell várni amíg az AMS tünetei teljesen elmúlnak. Legjobb alacsonyabb magasságra visszaereszkedni, így gyorsabban megszűnnek a panaszok.

Csak ekkor, már teljesen tünetmentes állapotban mondhatjuk, hogy akklimatizálódott a szervezetünk, és folytathatjuk a mászást.

Prophylaxis

Bizonyos körülmények között  gyógyszeres prophylaxis javasolt :

- gyorsan nagy magasságra kerülő személyek esetén (pl. repülővel Lhasaba,Tibetbe, La Paz-ba, Boliviába utazók), hegymászók akik a terepadottságok miatt nem kerülhetik el a nagy szintemelkedést, mentésben résztvevő gyorsan nagy magasságot leküzdő személyek

- korábban többször AMS-en átesettek

 

AMS Prophylaxis útmutató:

Acetazolamide – p.l. Diamox

Prophylaktikusan az acetazolamide csak bizonyos, fentebb felsorolt jól körülhatárolt esetekben használandó. A legtöbb esetben elégséges a  megfelelő akklimatizációs program. A gyógyszeres kezelés magában rejti a minimális, inkább csak kellemetlen mellékhatások mellett a sulfonamidok súlyos mellékhatásainak veszélyét is.

Az adagolás prophylaktikusan napi 2 x 125-250 mg ( 100 kg fölött a nagyobb dózis szükséges) emelkedés előtt 24 órával elkezdve és a maximális magasság elérése utáni 2.vagy 3.éjszaka után (vagy a leereszkedéssel egy időben, ha ez korábban következik be) hagyható el. Gyerekeknél az adagolás 2,5 mg /tskg napi kétszer.

A rövid hatású kiszerelés helyett elérhető az 500 mg-os tabl.is mely hosszabb felszabadulási idejű, ezt naponta egyszer kell bevenni, hátránya, hogy a nagyobb dózis miatt a mellékhatások is kifejezettebbek lehetnek.

Ginkgo biloba kivonat

A közelmúltban néhány érdekes tanulmányt végeztek melyben a Ginkgo biloba kivonat hatását vizsgálták az AMS megelőzésében. Több vizsgálatra van még szükség, de három tanulmány is arra utal, hogy a Ginkgo biloba igen hatékonynak látszik az AMS tüneteinek megelőzésében ill. enyhítésében. Az még tisztázásra vár, hogy mi a Ginkgo hatásmechanizmusa nagy magasságban, lehet, hogy antioxidánsként hat csökkentve az alacsony oxigén szint következtében megsérült szövetekben a stressz.

Ezen tanulmányokban standardizált Ginkgo biloba kivonatot használtak (24% flavonoid glycosida, 6% terpenoid). A használt adag 80-120 mg volt napi kétszer, 5 nappal a gyors emelkedés előtt, vagy a fokozatos emelkedés kezdetekor elkezdve.  

AZ AMS kezelése

Az AMS kezelésének alapja a pihenés, folyadékfogyasztás, fájdalomcsillapítás: acetaminophen (paracetamol), aspirin vagy ibuprofen.

Az AMS általában spontán, az adott magasságban pihenésre is 1-2 nap alatt javul, de ez 3-4 napig is eltarthat. Másik lehetőség az alacsonyabb magasságra való visszaereszkedés, így a javulás gyorsabb.

Ez a kezelés nem fedi le a  a  súlyosabb tüneteket. These medications will not cover up worsening symptoms.
Egy gyakori kérdés, hogy hogyan lehet megállapítani,hogy a fejfájást a magasság okozza-e? Lásd Golden Rule I.-et.

A magassági fejfájás usually nasty általában igen kellemetlen, tartós és gyakran az AMS gyéb jelei is jelen vannak. A fejfájás lokalizációja gyakran frontalis (de bárhol előfordulhat) és hátrahajláskor with bending over  rosszabbodhat. Azonban a fejfájásnak egyéb okai is lehetnek. Egyszerű diagnosztikus és terápiás teszt a következő. Gyakran a dehydratio okozza a magassági fejfájást. Ha 1 l folyadék bevitele és fájdalomcsillapító ( acetaminophen vagy a felsoroltak valamelyike) bevétele után a fejfájás gyorsan és teljesen megszűnik (és nincsenek jelen az AMS egyéb tünetei) nem valószínű, hogy AMS okozta.

Acetazolamide (Diamox®)

Az acetazolamide (Diamox®) serkenti a vesékben a bicarbonat kiválasztását ami a széndioxid bázikus formája; ez savasítja a vért kiegyenlítve ily módon az oxigénhiány okozta hyperventilláció lúgosító következményét. A bicarbonat kiürítéssel egy időben a diuresis is fokozódik, ami nagyobb mennyiségű vizeletürítéssel jár a gyógyszer szedése alatt.

A vér savas vegyhatása légzésstimuláló hatású, csökkentve vagy megszűntetve a különösen éjszaka jelentkező, magas hegyen gyakori periodikus légzésleállásokat. Ezen hatása révén egyértelműen gyorsítja az akklimatizációt.

De az acetazolamid sem egy varázsszer, hatása nem azonnali, 12-24 –től 24-48 órára van szükség a hatás kialakulásához.

Az acetazolamid egy sulfonamid készítmény, így a sulfonamid érzékenyek nem szedhetik.

Gyakoribb mellékhatásai:  vibrációs érzés a kezeken, lábakon, ajkakon. Előfordulhat még ízérzékelési zavar, fülzúgás érzés.

Ezen mellékhatások megszűnnek a kezelés leállításával.

Ritkábban előforduló mellékhatások a nausea szédülés, fejfájás. Néhány hegymászó 1-2 adag acetazolamid bevétele után látászavarról is beszámolt; szerencsére a gyógyszerszedés felfüggesztése után pár nappal ez teljesen rendbejött. 

Acetazolamide adagolás:

Az AMS kezelésében: 250 mg 12 óránként

Gyerekeknél 2,5 mg/tskg 12 óránként

A kezelés a tünetek megszűntéig folytatandó.

Periodikus légzésben 125 mg kb.1 órával lefekvés előtt. Addig kell folytatni a kezelést amíg azon szint alá ereszkedünk ahol a tünetek már nem zavaróak.

Tévhitek az acetazolamiddal kapcsolatban:

TÉVHIT: az acetazolamid eltakarja a tüneteket: 

Az acetazolamid gyorsítja az akklimatizációt. Az akklimatizálódással együtt a tünetek megszűnnek, jelezve a szervezet egyensúlyi állapotának helyreálltát. Az acetazolamid nem takar el semmit- aki nem akklimatizálódott, továbbra is lesznek panaszai. Aki már jól érzi magát, az jól is van.

TÉVHIT: az acetazolamid további emelkedés esetén megvéd az AMS súlyosbodásától

Az acetazolamid  NEM VÉD MEG AZ AMS SÚLYOSBODÁSÁTÓL HA TOVÁBB EMELKEDÜNK. Nem változtatja meg a II. Aranyszabályt (lásd később).  Sok emberen alakult ki HAPE és HACE akik ezt a tévhitet elhitték.

TÉVHIT: az acetazolamid megelőzi gyors emelkedés során az AMS kialakulását

Valójában ez nem egy tévhit, inkább egy rosszul értelmezett részigazság. Az acetazolamid csökkenti az AMS veszélyét, ezért is ajánlott a gyorsan emelkedőknek. A védelem azonban nem abszolút, és őrültség azt hinni, hogy acetazolamidot szedve a gyors emelkedésnek nincsenek komoly veszélyei. A gyógyszer szedése ellenére is lehetséges olyan gyors emelkedés, hogy kialakuljanak a hegyi betegség tünetei, ami bekövetkezhet hirtelen, és súlyos, akár végzetes is lehet.

TÉVHIT: leállva az acetazolamid szedéssel a tünetek súlyosbodnak

Nincs rebound effektus. Leállva az acetazolamid szedéssel az akklimatizáció sebessége lelassul a szervezet saját alkalmazkodási szintjére. AMS esetén gyógyszer nélkül a panaszmentesség elérése kicsit több időt fog igénybe venni,

panasz és tünetmentesség esetén pedig nincs szükség az akklimatizáció gyógyszeres meggyorsítására, hisz ekkor a szervezet MÁR akklimatizálódott. Senki sem lesz hegyi beteg csak azért mert abbahagyta a gyógyszer szedését.

Dexamethason (Decadron®)

A Dexamethasone (Decadron®) az agyoedema kezelésének hatásos gyógyszere. Míg az acetazolamid az oki kezelést jelenti

(az akklimatizációt  meggyorsítva), a dexamethasonnal a panaszok szűntethetők (a hypoxia okozta distressz). A dexamethason pár óra alatt akár teljesen meg is szűntetheti az AMS okozta panaszokat, de nem segíti az akklimatizációt.

Aki dexamethasont használ az AMS kezelésében panaszmentesség esetén is csak legkorábban másnap folytathatja az emelkedést, a gyógyszer lebomlása után the medication has worn off, amikor az már nem rejti el az akklimatizáció esetleges hiányát.

A gyógyszer mellékhatásai: néhány esetben euphoria, alvászavar, cukorbetegeknél vércukor szint emelkedés.

Dexamethason adagolás:

AMS kezelésében:két  4 mg-os adag, 6 órás időközben. Ez adható szájon át vagy injekcióban, ha a páciens hány.

Gyerekeknél 1 mg/tskg maximum 4 mg-ig, a második adag 6 óra múlva adandó.

Az utolsó adagtól számított 12 órán belül tilos az emelkedés, és akkor is csak úgy megengedett ha az AMS semmilyen tünete nem észlelhető.

Oxygén

Közepes áramlási sebességgel (2-4 l/perc, orrszondán keresztül) alkalmazott oxigén gyorsan (percek alatt) szünteti az AMS

tüneteit. Nem megfelelő ideig folytatva a terápiát- néhány órás kezelés is szükséges lehet- rebound effektus léphet fel.

Magashegyi körülmények között az oxigén általában egy igen értékes lehetőség melyet a sokkal súlyosabb HACE és HAPE esetek kezelésére tartalékolnak.

Hyperbárikus kezelés

A hordozható túlnyomásos kamrában való kezelés lényegében egyenértékű a leereszkedéssel vagy az oxigén terápiával.

A személy egy nyomás alatt levő kamrában (zsákban) tartózkodik, egy jóval alacsonyabb magasságnak megfelelő nyomású levegőt lélegezve be. Az AMS tünetei gyorsan (percek alatt) szűnnek, de túl rövid ideig tartó kezelés esetén kiújulhatnak - legalább 2 órás terápia szükséges. A dexamethason kezelés ugyanilyen jó hatású, habár nem ilyen gyors, de sokkal olcsóbb és távolról sem olyan munka igényes mint a hyperbárikus kezelés. Ezért a hyperbárikus kezelést általában a sokkal súlyosabb HACE és HAPE esetekre tartalékolják.

A Magassági Tüdőödema (HAPE) kezelése

Alacsonyabb magasságra való visszaereszkedés, pihenés, oxygen,rehydratio, súlyosabb esetekben nifedipine, salmeterol adása. A nifedipine mérsékli a hypoxia okozta pulmonaris hypertoniát- de csak receptre kapható és orvosi felügyelet mellett alkalmazható A salmeterol az asthma kezelésében általánosan használt gyógyszer de ronthatja a szervezet oedema visszaszívó képességét ami a légutak elzáródását okozza. A világ legtöbb országában szintén vényköteles.

A Magassági Agyoedema kezelése

A HACE kezelésében legfontosabb a beteg mielőbbi, alacsonyabb magasságra való visszajuttatása, ami nem tűr halasztást (ezzel nem várhatunk reggelig, sajnos a HACE gyakran éjszaka lép fel). A késlekedés fatális lehet,ezért ahogy felállítottuk a diagnózist azonnal el kell kezdeni a leszállítás szervezését (elemlámpák, segítők, hordárok és minden ami a beteg lejuttatásához szükséges). Arra az alacsonyabb magasságra kell a beteget visszajuttatni, ahol még éjszaka jól aludt, és felébredve jól érezte magát. Tudva, hogy a HACE esetek túlnyomó része azoknál lép fel akik az AMS tünetei ellenére is folytatták az emelkedést, általában arra a szintre kell a beteget visszajuttatni,ahol két egymást követő éjszaka aludt. Amennyiben ennek meghatározása bizonytalan kezdetként 500-1000 m ereszkedünk. Az egyéb kezelési formák mint az oxigén adása,hyperbarikus kamra és a dexamethasone adása nem helyettesíthetik az alacsonyabb szintre való visszaereszkedést. Amennyiben ez elég gyorsan és a megfelelően alacsony magasságig történik a beteg általában túléli a HACE-t és rendszerint teljesen felépül. A járás bizonytalansága a leereszkedés után még 4 napig is megmaradhat. A teljes felépülés és tünetmentesség után az óvatos felfelé haladás ismét megpróbálható (más források szerint nem !)

Aranyszabályok

Az eddigieket figyelmesen követve ezek nem lesznek ismeretlenek. A következőket kell megjegyezni:

I. ARANYSZABÁLY:   

A nagy magasságban fellépő rosszullétet hegyi betegségnek kell tekinteni amíg egyéb ok nem igazolódik.

II. ARANYSZABÁLY:  

Szigorúan tilos AMS tüneteivel tovább emelkedni.

III. Aranyszabály:  

Az állapot rosszabbodása esetén (vagy HACE , HAPE jelentkezésekor) azonnal le kell ereszkedni.

Ha a fentieket figyelmesen elolvastad és betartod, akkor sincs garancia arra, hogy minden rendben lesz nagy magasságban, de jelentősen javulnak az esélyeid. Legalább NE A SAJÁT HÜLYESÉGEDDEL OKOZZ BAJT ott, ahol jöhet az magától is !!!