|
Hegyi betegségek:
A magashegyi betegség
A magashegy meghatározása
- Nagy magasság: 1500 - 3500 m (5000 - 11500 ft)
- Igen nagy magasság: 3500 - 5500 m (11500 - 18000 ft)
- Extrém magasság: 5500 m fölött
A szervezet reakciói a magasságra
Nagy tengerszint feletti magasságon mindenkinél bekövetkeznek
bizonyos fiziológiás változások:
- Hyperventillatio (gyorsabb és/vagy mélyebb légvételek)
- Terhelésre jelentkező légszomj
- Az éjszakai légzés jellegének megváltozása
- Gyakori éjszakai megébredés
- Bővebb vizeletürítés
A tengerszint feletti magasság emelkedésével az egyes légvételek
során mind kevesebb oxigén molekula jut a tüdőbe. A szükséges oxigén
saturatio fenntartásához emiatt mind nagyobb légző munkára van
szükség,a légzés szaporábbá válik,a légvételek mélyebbek lesznek.
Ezt a fizikai terhelés,pl. a hegymászás még fokozza. Tehát a
terhelésre jelenkező légszomj,normális mindaddig míg ez pihenésre
szűnik.
Fontos a légzésdeprimáló szerek pl. alkohol,bizonyos gyógyszerek
mellőzése.
Nagy magasságban a megnövekedett légzésmunka ellenére a vér oxigén
saturatioja csökken.
Akut hegyibetegség - Acute Mountain Sickness
Az Akut Hegyi betegség (Acute Mountain Sickness -AMS) tünet együttes
megjelenése az adott (nagy) magassághoz való elégtelen alkalmazkodás
bizonyítéka. Szervezetünk normális esetben fokozatosan alkalmazkodik
a megnövekedett tengerszint feletti magassággal okozta oxigén
hiányhoz (hypoxia). Minden pillanatban létezik egy „ideális”
magasság amelyen a szervezet még egyensúlyban van - ez általában
megegyezik azzal a legmagasabb szinttel melyen utoljára aludtunk.
Efölött van egy nem pontosan körülhatárolható szürke zóna amelyen a
szervezet még képes lehet tolerálni az alacsonyabb oxigén szintet,de
ehhez még nem alkalmazkodott megfelelően. Ezen tolerancia zóna felső
határát túllépve a lecsökkent oxigén kínálat elégtelenné válik a
szervezet megfelelő működéséhez,megjelennek a hypoxiás distress
tünetei-ez az Akut Hegyi betegség (AMS).
Tolerancia zóna
Ezt túllépve megjelennek az Akut Hegyi betegség tünetei.
A „tolerancia zóna” határa emelkedik az akklimatizáció során.
Felfele haladva fokozatosan hozzászokik a szervezet a nagyobb
magassághoz,ezzel emelkedik a tolerancia zóna felső határa is. Az a
fontos,hogy a napi szintemelkedés ne haladja túl ezt a felső határt.
Az AMS pontos mechanizmusa nem ismert,de tünetei feltehetően az
agyszövet hypoxia okozta mérsékelt ödéma következményei. Amennyiben
az agy ödéma fokozódik,jelentős agyi dysfunctiok is fellépnek (HACE).
A tünetek között a fejfájás mindig jelen van,számos más tünettel
együtt.
Tünetek
Amennyiben 2500 m (8000 láb) tengerszint feletti magasság fölé érve
fejfájás és a következő tünetek valamelyike jelen van, felállítható
az Akut Hegyi betegség (AMS) diagnózisa:
- Étvágytalanság,hányinger,hányás
- Fáradékonyság vagy gyengeségérzés
- Szédülés vagy feledékenység
- Alvászavar
A fenti tünetek különböző súlyosságúak lehetnek,értékelésük a Lake
Louise kritériumok alapján lehetséges egy AMS kérdőív alapján.
Az egyszerűség kedvéért azonban minden,nagy magasságban fellépő,más
okkal nem egyértelműen megmagyarázható rosszullétet (pl. hasmenés)
AMS-nek kell tekinteni,amíg az ellenkezője nem igazolódik.
Az Akut Hegyi betegség tünetei bárkin jelentkezhetnek nagy
magasságban, egyéni (pl. genetikai) jellegzetességektől, az
emelkedés sebességétől függően, viszont nem függ össze az
életkorral, nemmel, fizikai felkészültséggel vagy korábbi magashegyi
tapasztalattal. Van aki könnyebben akklimatizálódik és gyorsabban
emelkedhet nagyobb magasságba, míg mások még lassú emelkedés mellett
is nehezen alkalmazkodnak a magassághoz és ezen különbségek okai nem
tisztázottak.
Sőt még ugyanazon személy esetén is megtörténhet ,hogy egyik túra
alkalmával jelentkezik az Akut Hegyi betegség, míg más alkalommal
azonos útvonal, emelkedési sebesség ellenére nem. Sajnos előre nem
jósolható meg, hogy kin és mikor jelentkezik az AMS.
Sokan tévesen azt hiszik,hogy a nagy magasságban jelentkező fejfájás
„normális” jelenség-nem, nem az. Mások egyszerűen csak letagadják,
nem veszik figyelembe a fejfájást. Az Akut Hegyi betegség tüneteinek
felismerése és komolyan vétele az első lépés ahhoz, hogy a nagyobb
bajt elkerüljük. AMS bárkinél jelentkezhet, de belehalni nem kell!
Az alábbi információkat ismerve és alkalmazva elkerülhetők a súlyos,
életet veszélyeztető szövődmények.
Magassági Tüdő ödéma (HAPE - High Altitude Pulmonary Edema)
A magassági betegség egy súlyosabb formája a magassági tüdő ödéma (High
Altitude Pulmonary Edema), amikor folyadék jelenik meg a tüdőkben.
Gyakran AMS-el együtt jelentkezik,máskor az AMS klasszikus tünetei
hiányozhatnak.
A HAPE tünetei a következők:
- Súlyos étvágytalanság
- Nyugalmi légszomj
- Gyors,felszínes légvételek
- Köhögés, esetleg habos,vagy rózsaszínű köpetürítéssel
- Gurgulázó,zajos légvételek
- Mellkasi szorítás,teltségérzés vagy puffadás
- Ajkak,körmök kékes vagy szürkés elszíneződése
- Álmosság
A HAPE általában az emelkedés utáni második éjszaka jelentkezik és
gyakoribb a fiatal,jó erőben levő hegymászókon.
Egyeseknél a magasság okozta hypoxia miatt a tüdő erek egy része
beszűkül, így a vérmennyiség egy része shuntként egyéb ereken
keresztül a tüdőt elkerüli. Ezen erekben a nyomás jelentősen megnő
míg a tüdőhöz vezető erekben a vér mennyisége csökken. Terhelésre és
hideg hatására a tüdő erekben tovább emelkedhet a vérnyomás ami
tovább súlyosbítja a HAPE-t.
Amennyiben oxigén nem áll rendelkezésre az azonnali alacsonyabb
magasságra való visszatérés az egyedüli esélye az ilyen betegnek.
Arra a magassági szintre kell visszatérni, ahol a beteg felébredve
még jól érezte magát. Figyelembe kell venni azonban, hogy a HAPE
gyakran éjszaka jelentkezik, a fáradékonyság, esetleges tudatzavar
(az agyi oxigénhiány következtében) miatt, illetve mivel a fizikai
terhelés ronthatja az állapotot az ilyen beteg gyakran szállítást
igényel.
Súlyos HAPE esetén gyakran HACE is jelentkezhet a vér rendkívül
alacsony oxigén szintje miatt.
Alacsonyabb magasságon a HAPE általában 1-2 napi pihenéssel
megoldódik. A tünetek teljes megszűnése után az emelkedés óvatos
folytatása lehetséges (más források szerint nem!).
A HAPE differenciáldiagnózisa
A magashegyi köhögés és bronchitis esetén szintén jellemző egy
produktív vagy száraz, perzistens köhögés, viszont nem jellemző a
nyugalmi légszomj és súlyos fáradékonyság. A vér oxigén saturatioja
(ha pulsoximeter elérhető) a magasságnak megfelelően normális.
A pneumoniától való elkülönítés nehéz lehet: láz HAPE esetén is
előfordulhat, hasonlóképpen sárga vagy zöld váladék felköhögése is,
illetve mindkét esetben alacsonyabb lehet a vér oxigén saturatioja.
A diagnostikus teszt (és kezelés) az alacsonyabb magasságra való
visszaereszkedés- a HAPE erre gyorsan javul. Amennyiben a beteg
állapota nem javul antibiotikum adása jav. Fontos tudni,hogy a HAPE
sokkal gyakrabban fordul elő nagy magasságban mint a pneumonia,
számos hegymászó halt már meg mivel tüdőoedemáját pneumoniaként
kezelték.
Az asthma szintén összetéveszthető a HAPE-vel, szerencsére úgy tűnik,
hogy az asthmások jobban érzik magukat magasságban mint a
tengerszinten. Ha asthmára gyanakodunk, kezeljük annak megfelelően,
de ha a kezelés nem eredményez gyors javulást feltételezzünk HAPE-t
és kezeljük akként.
Magassági Agyoedema (HACE - High Altitude Cerebral Edema)
Az AMS egy tünet együttes, melyek súlyossága a közepestől az
életveszélyes állapotig terjed, legsúlyosabb formája a Magassági
Agyoedema. Ennek oka az agy duzzanata, ami működészavarban nyilvánul
meg. Gyorsan progrediálhat, kimenetele fatális lehet néhány órától
1-2 napig terjedően. A beteg viselkedése gyakran zavart, betegségük
nem tudatosul bennük. Vezető tünet a tudat és gondolkodás zavara
ami megnyilvánulhat zavartságban, a viselkedés megváltozásában
esetleg letargiában. Jellemző továbbá a mozgáskoordináció zavara
–széles alapú járás (akár az ittas személyeknél) – ataxia, de lehet
alig észrevehető, csak tesztekkel kimutatható („egyenes vonalú járás
teszt”). A teszt abból áll, hogy a beteget arra kérjük, hogy egy
földre rajzolt egyenes vonal mentén úgy menjen, hogy az elől levő
láb sarka a hátul levő láb nagyujjával egy vonalba essen. Ha a beteg
erre, vagy akár ebben a helyzetben a megállásra nem képes, a teszt
pozitív, és a HACE diagnózisát kell feltételeznünk.
AZ Akut Hegyi betegség (AMS) megelőzése
Az AMS megelőzésének kulcsa a fokozatos emelkedés, hogy a
szervezetnek legyen ideje alkalmazkodni a magassághoz. Az emberek
magassághoz való alkalmazkodása különböző lehet, tehát abszolút
törvények nem állíthatók fel, de a következők betartása esetén az
AMS jó eséllyel elkerülhető:
- Az elindulás után már 3000 m alatt is szükséges egy éjszakát
eltölteni
- 3000 m (10000 láb) fölé emelkedve az alvási szint emelkedése nem
lehet több mint 300- 500 m (1000-1500 láb) / éjszaka
- Minden 1000 méterenként (3000 láb) szükséges még egy éjszaka
eltöltése ugyanazon a szinten
Ne feledjük- az számít igazán, hogy mi az alvási magasság; a
hegymászók ezt már rég megértették – „menj fel,aludj lent”.
Segíti az akklimatizációt, a pihenőnapon (mikor még egy éjszakát
töltünk azonos magasságban) megtett túra melynek során nagyobb
magasságnak tesszük ki a szervezetünket, majd visszatérünk aludni az
alacsonyabb (biztonságos) szintre. Ez a plusz éjszaka biztosítja a
teljes akklimatizációt, a biztonságos továbbhaladást.
Kerülendő
Számos gyógyszer okozhat légzésdepressziót (pl. a légzés
meglassulását) ami gondot okozhat a nagy magasságban. Az ilyen
hatású gyógyszerek adása szigorúan tilos akut hegyi betegség tünetei
esetén, de nagy magasságban panasz és tünetmentes egyének esetén is
meggondolandó
- Alkohol
- Altatók (a nagy magasságban alkalmazandó „altatószer” az
acetazolamide)
- Fájdalomcsillapító narkotikumok (hacsak nem kis adagban)
A súlyos Akut Hegyi betegség megelőzése
Ezen nincs mit túlbeszélni: akin AMS tünetei jelentkeznek, NEM
MEHET MAGASABBRA. Ezen egyszerű szabály megszegése számos
tragédiához vezetett már.
Ha az AMS tüneteinek jelentkezése ellenére tovább emelkedünk, ez az
állapot rosszabbodásához, akár halálhoz vezethet.
Ez nagyon fontos információ-akár csak egynapi mászás is nagy
veszélyt jelenthet. Számos esetben a Magassági Agyoedema elkerülhető
lett volna ezen szabály betartásával. Az adott szinten maradva (vagy
lejjebb ereszkedve) meg kell várni amíg az AMS tünetei teljesen
elmúlnak. Legjobb alacsonyabb magasságra visszaereszkedni, így
gyorsabban megszűnnek a panaszok.
Csak ekkor, már teljesen tünetmentes állapotban mondhatjuk, hogy
akklimatizálódott a szervezetünk, és folytathatjuk a mászást.
Prophylaxis
Bizonyos körülmények között gyógyszeres prophylaxis javasolt :
- gyorsan nagy magasságra kerülő személyek esetén (pl. repülővel
Lhasaba,Tibetbe, La Paz-ba, Boliviába utazók), hegymászók akik a
terepadottságok miatt nem kerülhetik el a nagy szintemelkedést,
mentésben résztvevő gyorsan nagy magasságot leküzdő személyek
- korábban többször AMS-en átesettek
AMS Prophylaxis útmutató:
Acetazolamide – p.l. Diamox
Prophylaktikusan az acetazolamide csak bizonyos, fentebb felsorolt
jól körülhatárolt esetekben használandó. A legtöbb esetben elégséges
a megfelelő akklimatizációs program. A gyógyszeres kezelés magában
rejti a minimális, inkább csak kellemetlen mellékhatások mellett a
sulfonamidok súlyos mellékhatásainak veszélyét is.
Az adagolás prophylaktikusan napi 2 x 125-250 mg ( 100 kg fölött a
nagyobb dózis szükséges) emelkedés előtt 24 órával elkezdve és a
maximális magasság elérése utáni 2.vagy 3.éjszaka után (vagy a
leereszkedéssel egy időben, ha ez korábban következik be) hagyható
el. Gyerekeknél az adagolás 2,5 mg /tskg napi kétszer.
A rövid hatású kiszerelés helyett elérhető az 500 mg-os tabl.is mely
hosszabb felszabadulási idejű, ezt naponta egyszer kell bevenni,
hátránya, hogy a nagyobb dózis miatt a mellékhatások is
kifejezettebbek lehetnek.
Ginkgo biloba kivonat
A közelmúltban néhány érdekes tanulmányt végeztek melyben a Ginkgo
biloba kivonat hatását vizsgálták az AMS megelőzésében. Több
vizsgálatra van még szükség, de három tanulmány is arra utal, hogy a
Ginkgo biloba igen hatékonynak látszik az AMS tüneteinek
megelőzésében ill. enyhítésében. Az még tisztázásra vár, hogy mi a
Ginkgo hatásmechanizmusa nagy magasságban, lehet, hogy
antioxidánsként hat csökkentve az alacsony oxigén szint
következtében megsérült szövetekben a stressz.
Ezen tanulmányokban standardizált Ginkgo biloba kivonatot használtak
(24% flavonoid glycosida, 6% terpenoid). A használt adag 80-120 mg
volt napi kétszer, 5 nappal a gyors emelkedés előtt, vagy a
fokozatos emelkedés kezdetekor elkezdve.
AZ AMS kezelése
Az AMS kezelésének alapja a pihenés, folyadékfogyasztás,
fájdalomcsillapítás: acetaminophen (paracetamol), aspirin vagy
ibuprofen.
Az AMS általában spontán, az adott magasságban pihenésre is 1-2 nap
alatt javul, de ez 3-4 napig is eltarthat. Másik lehetőség az
alacsonyabb magasságra való visszaereszkedés, így a javulás
gyorsabb.
Ez a kezelés nem fedi le a a súlyosabb tüneteket. These
medications will not cover up worsening symptoms.
Egy gyakori kérdés, hogy hogyan lehet megállapítani,hogy a fejfájást
a magasság okozza-e? Lásd Golden Rule I.-et.
A magassági fejfájás usually nasty általában igen kellemetlen,
tartós és gyakran az AMS gyéb jelei is jelen vannak. A fejfájás
lokalizációja gyakran frontalis (de bárhol előfordulhat) és
hátrahajláskor with bending over rosszabbodhat. Azonban a
fejfájásnak egyéb okai is lehetnek. Egyszerű diagnosztikus és
terápiás teszt a következő. Gyakran a dehydratio okozza a magassági
fejfájást. Ha 1 l folyadék bevitele és fájdalomcsillapító (
acetaminophen vagy a felsoroltak valamelyike) bevétele után a
fejfájás gyorsan és teljesen megszűnik (és nincsenek jelen az AMS
egyéb tünetei) nem valószínű, hogy AMS okozta.
Acetazolamide (Diamox®)
Az acetazolamide (Diamox®) serkenti a vesékben a bicarbonat
kiválasztását ami a széndioxid bázikus formája; ez savasítja a vért
kiegyenlítve ily módon az oxigénhiány okozta hyperventilláció
lúgosító következményét. A bicarbonat kiürítéssel egy időben a
diuresis is fokozódik, ami nagyobb mennyiségű vizeletürítéssel jár a
gyógyszer szedése alatt.
A vér savas vegyhatása légzésstimuláló hatású, csökkentve vagy
megszűntetve a különösen éjszaka jelentkező, magas hegyen gyakori
periodikus légzésleállásokat. Ezen hatása révén egyértelműen
gyorsítja az akklimatizációt.
De az acetazolamid sem egy varázsszer, hatása nem azonnali, 12-24 –től
24-48 órára van szükség a hatás kialakulásához.
Az acetazolamid egy sulfonamid készítmény, így a sulfonamid
érzékenyek nem szedhetik.
Gyakoribb mellékhatásai: vibrációs érzés a kezeken, lábakon,
ajkakon. Előfordulhat még ízérzékelési zavar, fülzúgás érzés.
Ezen mellékhatások megszűnnek a kezelés leállításával.
Ritkábban előforduló mellékhatások a nausea szédülés, fejfájás.
Néhány hegymászó 1-2 adag acetazolamid bevétele után látászavarról
is beszámolt; szerencsére a gyógyszerszedés felfüggesztése után pár
nappal ez teljesen rendbejött.
Acetazolamide adagolás:
Az AMS kezelésében: 250 mg 12 óránként
Gyerekeknél 2,5 mg/tskg 12 óránként
A kezelés a tünetek megszűntéig folytatandó.
Periodikus légzésben 125 mg kb.1 órával lefekvés előtt. Addig kell
folytatni a kezelést amíg azon szint alá ereszkedünk ahol a tünetek
már nem zavaróak.
Tévhitek az acetazolamiddal kapcsolatban:
TÉVHIT: az acetazolamid eltakarja a tüneteket:
Az acetazolamid gyorsítja az akklimatizációt. Az akklimatizálódással
együtt a tünetek megszűnnek, jelezve a szervezet egyensúlyi
állapotának helyreálltát. Az acetazolamid nem takar el semmit- aki
nem akklimatizálódott, továbbra is lesznek panaszai. Aki már jól
érzi magát, az jól is van.
TÉVHIT: az acetazolamid további emelkedés esetén megvéd az AMS
súlyosbodásától
Az acetazolamid NEM VÉD MEG AZ AMS SÚLYOSBODÁSÁTÓL HA TOVÁBB
EMELKEDÜNK. Nem változtatja meg a II. Aranyszabályt (lásd később).
Sok emberen alakult ki HAPE és HACE akik ezt a tévhitet elhitték.
TÉVHIT: az acetazolamid megelőzi gyors emelkedés során az AMS
kialakulását
Valójában ez nem egy tévhit, inkább egy rosszul értelmezett
részigazság. Az acetazolamid csökkenti az AMS veszélyét, ezért is
ajánlott a gyorsan emelkedőknek. A védelem azonban nem abszolút, és
őrültség azt hinni, hogy acetazolamidot szedve a gyors emelkedésnek
nincsenek komoly veszélyei. A gyógyszer szedése ellenére is
lehetséges olyan gyors emelkedés, hogy kialakuljanak a hegyi
betegség tünetei, ami bekövetkezhet hirtelen, és súlyos, akár
végzetes is lehet.
TÉVHIT: leállva az acetazolamid szedéssel a tünetek súlyosbodnak
Nincs rebound effektus. Leállva az acetazolamid szedéssel az
akklimatizáció sebessége lelassul a szervezet saját alkalmazkodási
szintjére. AMS esetén gyógyszer nélkül a panaszmentesség elérése
kicsit több időt fog igénybe venni,
panasz és tünetmentesség esetén pedig nincs szükség az
akklimatizáció gyógyszeres meggyorsítására, hisz ekkor a szervezet
MÁR akklimatizálódott. Senki sem lesz hegyi beteg csak azért mert
abbahagyta a gyógyszer szedését.
Dexamethason (Decadron®)
A Dexamethasone (Decadron®) az agyoedema kezelésének hatásos
gyógyszere. Míg az acetazolamid az oki kezelést jelenti
(az akklimatizációt meggyorsítva), a dexamethasonnal a panaszok
szűntethetők (a hypoxia okozta distressz). A dexamethason pár óra
alatt akár teljesen meg is szűntetheti az AMS okozta panaszokat, de
nem segíti az akklimatizációt.
Aki dexamethasont használ az AMS kezelésében panaszmentesség esetén
is csak legkorábban másnap folytathatja az emelkedést, a gyógyszer
lebomlása után the medication has worn off, amikor az már nem rejti
el az akklimatizáció esetleges hiányát.
A gyógyszer mellékhatásai: néhány esetben euphoria, alvászavar,
cukorbetegeknél vércukor szint emelkedés.
Dexamethason adagolás:
AMS kezelésében:két 4 mg-os adag, 6 órás időközben. Ez adható
szájon át vagy injekcióban, ha a páciens hány.
Gyerekeknél 1 mg/tskg maximum 4 mg-ig, a második adag 6 óra múlva
adandó.
Az utolsó adagtól számított 12 órán belül tilos az emelkedés, és
akkor is csak úgy megengedett ha az AMS semmilyen tünete nem
észlelhető.
Oxygén
Közepes áramlási sebességgel (2-4 l/perc, orrszondán keresztül)
alkalmazott oxigén gyorsan (percek alatt) szünteti az AMS
tüneteit. Nem megfelelő ideig folytatva a terápiát- néhány órás
kezelés is szükséges lehet- rebound effektus léphet fel.
Magashegyi körülmények között az oxigén általában egy igen értékes
lehetőség melyet a sokkal súlyosabb HACE és HAPE esetek kezelésére
tartalékolnak.
Hyperbárikus kezelés
A hordozható túlnyomásos kamrában való kezelés lényegében
egyenértékű a leereszkedéssel vagy az oxigén terápiával.
A személy egy nyomás alatt levő kamrában (zsákban) tartózkodik, egy
jóval alacsonyabb magasságnak megfelelő nyomású levegőt lélegezve
be. Az AMS tünetei gyorsan (percek alatt) szűnnek, de túl rövid
ideig tartó kezelés esetén kiújulhatnak - legalább 2 órás terápia
szükséges. A dexamethason kezelés ugyanilyen jó hatású, habár nem
ilyen gyors, de sokkal olcsóbb és távolról sem olyan munka igényes
mint a hyperbárikus kezelés. Ezért a hyperbárikus kezelést általában
a sokkal súlyosabb HACE és HAPE esetekre tartalékolják.
A Magassági Tüdőödema (HAPE) kezelése
Alacsonyabb magasságra való visszaereszkedés, pihenés, oxygen,rehydratio,
súlyosabb esetekben nifedipine, salmeterol adása. A nifedipine
mérsékli a hypoxia okozta pulmonaris hypertoniát- de csak receptre
kapható és orvosi felügyelet mellett alkalmazható A salmeterol az
asthma kezelésében általánosan használt gyógyszer de ronthatja a
szervezet oedema visszaszívó képességét ami a légutak elzáródását
okozza. A világ legtöbb országában szintén vényköteles.
A Magassági Agyoedema kezelése
A HACE kezelésében legfontosabb a beteg mielőbbi, alacsonyabb
magasságra való visszajuttatása, ami nem tűr halasztást (ezzel nem
várhatunk reggelig, sajnos a HACE gyakran éjszaka lép fel). A
késlekedés fatális lehet,ezért ahogy felállítottuk a diagnózist
azonnal el kell kezdeni a leszállítás szervezését (elemlámpák,
segítők, hordárok és minden ami a beteg lejuttatásához szükséges).
Arra az alacsonyabb magasságra kell a beteget visszajuttatni, ahol
még éjszaka jól aludt, és felébredve jól érezte magát. Tudva, hogy a
HACE esetek túlnyomó része azoknál lép fel akik az AMS tünetei
ellenére is folytatták az emelkedést, általában arra a szintre kell
a beteget visszajuttatni,ahol két egymást követő éjszaka aludt.
Amennyiben ennek meghatározása bizonytalan kezdetként 500-1000 m
ereszkedünk. Az egyéb kezelési formák mint az oxigén adása,hyperbarikus
kamra és a dexamethasone adása nem helyettesíthetik az alacsonyabb
szintre való visszaereszkedést. Amennyiben ez elég gyorsan és a
megfelelően alacsony magasságig történik a beteg általában túléli a
HACE-t és rendszerint teljesen felépül. A járás bizonytalansága a
leereszkedés után még 4 napig is megmaradhat. A teljes felépülés és
tünetmentesség után az óvatos felfelé haladás ismét megpróbálható
(más források szerint nem !)
Aranyszabályok
Az eddigieket figyelmesen követve ezek nem lesznek ismeretlenek. A
következőket kell megjegyezni:
I. ARANYSZABÁLY:
A nagy magasságban fellépő rosszullétet hegyi betegségnek kell
tekinteni amíg egyéb ok nem igazolódik.
II. ARANYSZABÁLY:
Szigorúan tilos AMS tüneteivel tovább emelkedni.
III. Aranyszabály:
Az állapot rosszabbodása esetén (vagy HACE , HAPE jelentkezésekor)
azonnal le kell ereszkedni.
Ha a fentieket figyelmesen elolvastad és betartod, akkor sincs
garancia arra, hogy minden rendben lesz nagy magasságban, de
jelentősen javulnak az esélyeid. Legalább NE A SAJÁT HÜLYESÉGEDDEL
OKOZZ BAJT ott, ahol jöhet az magától is !!!
 |